Temesvári Pelbárt
szerzetes, prédikátor,
író írt először
a tizenötödik században
magyar farsangi életről.
Régi magyar neve is volt a farsangnak:
csonthagyó vasárnap
ötvenedvasárnap
sonkahagyó vasárnap
kilencben hagyó harmadvasárnap
Asszonyfarsangolás volt
a Felvidéken férfiak nélkül!
Jelképes borotválással
a férfiaktól begyűjtöttek
fánksütéshez valót.
Rengeteg pampuskát
sütöttek, ettek-ittak,
férfi módra mulattak.
Karnevállal ünnepelnek
ebben az időszakban
a rióiak, velenceiek,
Rióban egész évben készülnek
jelmezekkel, táncokkal,
felejthetetlen brazil ritmussal
erre az EGY napra!
Farsang utolsó napja
Húshagyó kedd, és a
mulatságnak, evésnek-ivásnak
böjtje van, méghozzá
negyven napos! Húsvétig...