lenge álmok szövik leplüket, majd finom kézzel
terítik fölébe éjüket - hajnalban csak megérintelek,
mint fénysugarak - mik árnyéktól veszik mélyüket
tudom kis öröm, ha lelkedre száll a boldogság,
mit érintésem okoz, illatos álmaidhoz küldtem pár csepp
harmatot míg a hajnal feletted bóbiskolt; én
csak remegtem ajkadon, éreztem ölelésed,
minden rezdülés villámként hasított belém, s csókod tüze
szívemről leolvasztott egy lecsüngő jégcsapot!