Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csodavilág - Emelt fővel

, 82 olvasás, Déness , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Hé te Ember, mozdulj végre,
A dolgodat tenni kéne.
Gyengét földről felemelni,
S önzetlenül ezt megtenni.

Legyintesz csak továbblépve,
S nemet mondasz emberségre?
Ha így teszel, szíved joga,
Merre visz majd lépted nyoma?

Közönyvárad egyre épül,
Rád omlik majd, ha elkészül.
Keltsd életre saját csodád,
Először is szíved kitárd.

Ha van rajta jó nagy retesz,
Vajon akkor, majd kit szeretsz?
Legfeljebb tán önmagadat,
Nem leszel más, csak egy adat.

Szoftvered a Szürke Élet,
Tovább élsz, de mégis véged.
Ha erre vágysz, hát úgy jól van,
Hagyd a gyengét lent a porban.

Ám, hogyha nem, tedd, amit kell,
Nyújtsd a kezed és emeld fel,
A szívedig, nem lesz nehéz,
Derüljön ki, hogy mennyit érsz,

És a pénz már nem mérvadó,
Valami szép, valami jó...
Ennyi elég, bátran hidd el,
Ember legyél emelt fővel.


/A mű sorszám nélküli részei, mint ahogy az itt olvasható is, nem kapcsolódnak közvetlen a történethez és felnőtteknek szólnak. /

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Déness
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 207
Regisztrált: 1
Kereső robot: 30
Összes: 238
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.1532 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz