különösen ne higgy annak a narratívának, amely azt propagálná rólad, hogy történelmedre emlékezve, emberként elértéktelenedtél. Hogy visszatérhess természetes gyökereidhez, el kell csendesedned. Nagyon nem egyszerű. Mert ideiglenesen el kell szakadnod attól a külső világtól, amelyről és amelyben azt tanítják neked, hogy téged formált. Persze az elérhető mélycsend, ha eléred, mást tár fel. Azt a világot, amellyel születtél, és amelyet a tudati fejlődés szinte visszafordíthatatlanul eltorzított, pontosan a tudatosságtól fosztott meg.
Az advent az elcsendesedés ideje. Visszamenőleg, a spirituális tanítók 2500 éve, Buddhatól, Papajin át egészen Eckhart Tolleig kizárólag a csend megtalálását helyezik az előtérbe, megtalálása az ember - mint kozmikus lény - bejutása abba a tudat- és megnevezhetetlen érzékfölötti állapotba, amelyet Jézus mennyországnak nevezett.
Maga a szeretet sokkal egyszerűbb, visszatérés abba a formafelettiségbe, amely veled öltött testet azzal, hogy beleszülettél az alaki világba. Nem szakíttattál ki a teljes Egyből, hanem az élő energia nyilvánul meg benned, az élet.
Az élet azonban kiszakadás lehet az őscsendből, ha meg nem tapasztalod az Egy energiájának áramlását.
Az elcsendesedés varázsát.
Az a varázs, hogy senki nem tud az életre tanítani, mert nem lehet. Csak magad vagy képes erre. Ez a legszebb benne.
|
Online látogatók:
Látogató: 64
Regisztrált: 2
Kereső robot: 16 
Összes: 82
Jelenlévők:
