Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Fenyőfám sorsa

, 68 olvasás, etele , 0 hozzászólás

Természet

Még tegnap kint állt az erdőben,
Fatársaival a természetben.
Zöld ruhában már télre öltözve,
Láttam hópehelyben, fehér díszben.

Ám közeledik a karácsony,
Meddig élhet, meddig láthatom.
Favágók jöttek nézegették,
Azt vettem észre bejelölték.

Így nagyon rossz lett az érzésem,
Halkan és csendben félni kezdtem.
Öreg, fiatal testvérei,
Búsan és szomorúan nézték.

Érezték, hogy ő nagy bajban van,
Kivágják, elviszik favágók.
Elköszöntem tőle diszkréten,
Bánt, hogy oly keveset élhetett.

Favágó fejszéje úgy belé vágott,
Kegyetlen tette, még bennem is sajog.
Szép fenyőfám, karácsonyi ünnepek sorsa,
Sétáimon sajnos nem láthatom többé, soha.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: etele
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 0
Kereső robot: 10
Összes: 22

Page generated in 0.0378 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz