Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ha nem találok

, 115 olvasás, majkopolo , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Érdeklődve nézem az embert.
Fecsegése, mint buborék
száll fel mélyéből,
nyelve felszínén pukkan ki.

Visszatekerem az időt, irány a mély.
Buborékkal szállok vissza, tudatom issza az utat. Késem szíve felé kutat.

Vajon ha átszúrom a mélyt, mi robban ki?

Van kinél minden, egyeseknél semmi.

Van olyan is, hogy nincs is mély. Tőröm ürességen élezem, biztos, hogy van valami lételem.

Az a legfurcsább, ha nem találok. Ezek nekem apró halálok. Mert nem értem, akkor nekem hogy van életem?

Nem találom a lét-magot, ül rajtam átok?

Tévedek, vagy talán az igazságtól megtisztult átjárót látok?

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: majkopolo
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 24
Regisztrált: 1
Kereső robot: 11
Összes: 36
Jelenlévők:
 · Pancelostatu


Page generated in 0.0745 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz