Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mesél a tölgy

, 38 olvasás, Csomor Henriett , 1 hozzászólás

Természet

    Zord téli éjszakán
    süvítő szél haragját üvölti.
    Szegény fák,
    megállás nélkül hajladoznak.
    Fáradt vagyok,
    panaszolja a kérges öreg tölgy,
    ki számtalan
    csikorgó telet átélt már.
    S ezernyi történetét nemcsak
    a körötte lévő fák ismerték,
    hanem a madarak is,
    akik csak egy hófehér mesét hallgattak,
    mert soha nem látták
    a hófehér takaró csillogását.
    Hajnal felé a süvítő szél
    nyugodni kezdett.
    Az öreg tölgy is végre
    pihenhetett egy keveset.
    S széttekintett a hófehérségben.

    2004. november 25.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Csomor Henriett
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 51
Regisztrált: 7
Kereső robot: 21
Összes: 79
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Pekka
 · PiaNista
 · showsaw
 · Takezo
 · Vox_humana
 · zsoloo


Page generated in 0.0877 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz