Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Elfelejtelek

, 20 olvasás, frank , 0 hozzászólás

Szerelem

Mert elfelejtelek, kincsem, szép tegnapom.
Gyönyörű emlékeim magamra kapom.
S minden nap egy kis darabot
Befalok, akár méhek a friss harmatot.

Mert elfelejtelek, őrizve szavaid.
Melyek formálták gödröcskés ajkaid.
Zöld szemeid, mikor néztek,
Martak belém, már tegnapi emléket.

Mert elfelejtelek s jössz mögöttem.
E végtelen nagy csendességben.
Mások dala szól most másnak,
Új reményt adva a csalódásnak.

Mert elfelejtelek szépen, csendben.
E gyönyörű örök, vad szerelemben.
Utamon, nagy sokára, ha megállok,
Nélküled, törten tör ezer átok.


Frank, 2004. márciusa körül

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: frank
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 35
Regisztrált: 2
Kereső robot: 14
Összes: 51
Jelenlévők:
 · boszorka
 · Friedrich
 · gazzo


Page generated in 0.0328 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz