Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Vers
    4. ›
  4. Természet
    5. ›
  5. Téli alkony

Vers: Téli alkony

, 90 olvasás, frank , 2 hozzászólás

vers, versek, természet,

Természet

Rebbenő szellő pelyhes hóval
Kereng a tömött égen.
Finom szerkezetei közt
Némán, ül a tisztaság.

Súlyosuló homályban,
Törtbájú nap szendereg.
Magányos körein hullámzik,
Hevülő lüktetése még.

Csecsemő ártatlansággal
Piheg a táj. Görbült leveleken
Hintázik feledten az idő.

Elnézem, mint költözik
Az ablaküvegen és szárnyasul
A jégvirág borostás szélein az est.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: frank
· Jóváhagyta: Vox_humana

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 2
Kereső robot: 13
Összes: 26
Jelenlévők:
 · legna
 · quentin
Page generated in 0.0404 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz