Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Belülről érzem

, 158 olvasás, koalamaci , 0 hozzászólás

Sors

Amikor a te azúrkék szemedet nézem,
akkor, saját fájdalmamat belülről érzem.
Nem látok túl a kín vájta sötét ráncokon,
de érzem, hogy függök rozsdás acélláncokon.

Szomjamat nem oltja többé semmilyen főzet,
így nem gördül tovább már a porladó kőzet.
Lepereg az időm, és mint egy homokóra,
megfordítva redőket vés a homlokomra.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: koalamaci
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 204
Regisztrált: 0
Kereső robot: 33
Összes: 237

Page generated in 0.1397 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz