Navigáció


RSS: összes ·




Novella: A magyar McGyver

, 27 olvasás, Erdossandor , 0 hozzászólás

Paródia

Nem a legkellemesebb, ha az ember olyan helyzetbe kerül, ami a mindennapok monoton egyformaságából kizökkenti.
El is mesélem nektek, hogy mi is történt ma velem.
Minden bizonnyal ismerős szituáció, ha egy számotokra fontos dologban egy hivatalos szervnél el kell járni.
Ebben az esetben az ember -lehet bármilyen pozícióban az életben- úgy érzi, hogy ki van szolgáltatva az eljáró szerv tekintélyének.
Ez volt az alapeset a kis történetünk kezdetén.
Tehát szépen kikeráztam magam. Vasalt ing, és nadrág, csodásra fényezett fekete cúgos cipő.
Meg kell, hogy jegyezzem ez a cipő a szekrényem foglya volt, szinte életfogytiglanra.
Soha nem hordtam, de erre az alkalomra kiválóan megfelelt.
Reggel jegyet váltottam a megyeszékhelyre induló vonatra, és abban a tudatban indultam el, hogy lehengerlő a megjelenésem.
Így is lehetett, mert az ügyintéző hölgy kellemes csalódást okozott. Kedves és konstruktív volt. Tehát a nap ragyogott számomra a felhők függönyén át is.
Eltelve a jól végzett nap boldog tudatával siettem a vasútállomásra, hogy az első vonattal haza tudjak érni.
Most jött a döbbenet.... a gyönyörű fekete, ritkán hordott cúgos cipőm talpa összeveszett a felső résszel, és levált róla. Nem kicsit.... Nagyon!
Majdnem hasra is estem. Na ez frankó...
Mindenhol emberek, én meg mint aki betojt... még lépni sem bírok.
Se egy pótcipő „miért is lenne” se szigetelőszalag. „Azzal mindent IS meg lehet javítani” Na most mi lesz?
Áttúrtam a táskámat, hátha lelek valamit amivel megreparálhatom a cipőmet.
Semmi.... Halleluja... még jó, hogy volt pandémia. Egy maszkot találok, amelynek a gumijával szép masni segítségével rögzítem a talpat.
Szép...., de nem eléggé. A gumi fehér, a cipő fekete. Kínos... kiröhögnek.
Fény gyúlt az agyamban, hiszen nemrég esett az eső, és ősz van.
Felvettem egy nedves falevelet a földről és a gumit eltakarva rátapasztottam a cipőre.
Probléma megoldva. Az már csak nem feltűnő, ha rátapad a cipőmre egy falevél.
Vidáman, fütyörészve sántikáltam a vasútállomás felé, arra gondolva hogy ha megszárad a levél leesik és láthatóvá teszi a magyar McGyver művét.
Nem számít. Addigra hazaérek.
Faluhelyen meg elmegy... ott mindennapos látvány az ilyen.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Paródia
· Kategória: Novella
· Írta: Erdossandor
· Jóváhagyta: Vox_humana

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 32
Regisztrált: 3
Kereső robot: 15
Összes: 50
Jelenlévők:
 · Csomor Henriett
 · frank
 · Pekka


Page generated in 0.0877 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz