Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csendesen

, 46 olvasás, imreolaah , 4 hozzászólás

Elmélkedés

Cserepeket gyűjtök a Dunán,
mint tükörben, úgy kutatva
letűnt korok tört hatalmát

Hagymahéjként hámozom,
kanyargó ívükön számolom
lecsurgó tej, s bor porát

És...

érzem, mennyire
nem lakik bennem jó,
furcsa, most a múlttal
ezt könnyezem...

Látom, milyen tört az élethajó,
s mi van, azt köszönni kell, mert
egyszer elsuhan csendesen

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: imreolaah
· Jóváhagyta: Vox_humana


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 34
Regisztrált: 2
Kereső robot: 14
Összes: 50
Jelenlévők:
 · boszorka
 · Friedrich
 · gazzo


Page generated in 0.0814 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz