Én annyira boldog vagyok!
Soha, soha meg nem halok!
Soha, soha meg sem halok!
Talán mégis?... Feltámadok!
Boldog vagyok tehát nagyon.
Megtaláltam az istenem
biztos ő az, megismerem.
Imám soha el nem hagyom!
Boldog vagyok, boldog vagyok.
Az istenem itten hagyott,
de látjátok: élek, vagyok.
(Imát vajon elhagyhatok?)
Boldog vagyok, igen, hiszen
van nekem egy jóbarátom.
Vele mindent megcsinálom.
S hű barátom, benne hiszem.
A barátom cserben hagyott.
És egyedül így maradtam.
Barátom majd leszek magam.
Nagyon-nagyon boldog vagyok!
Vidám vagyok, mert van béke.
Senki nem lő másikára,
nem vonul be a csatába.
Valóság a világ szépe!
Vidámkodom: háborúzom.
Támadok és védekezem,
enyém legyen a mindenem.
Ellenségem messze űzöm.
Vidám vagyok: falatozom.
Étel, ital vagyon bőven,
itt van éppen énelőttem.
Szépen csúszik le torkomon.
S boldog vagyok: nincs élelem.
Eszem-iszom soha semmit,
és ez nekem nagyon tetszik.
Miért lenne, hogy éhezem.
Vidám vagyok: üdvözülök!
Körülvesznek sok angyalok
s mindnyájuktól csókot kapok
Isten trónján jól megülök.
Boldog vagyok:: elkárhoztam.
Az örök tűz perzsel engem.
Meleg, langyos kellemesen.
mennyországzom a pokolban.
Ugye milyen nagyon jól van?
Boldoggá tesz engem minden,
a van éppúgy mint a nincsen,
a semmim éppúgy, akár kincsem.
Mit mond erre ördög, isten?
Eme verset befejeztem.
Útjára most elbocsátom.
Nevessél a szép világon.
ez is öröm nagyon nekem.
Online látogatók:
Látogató: 20
Regisztrált: 3
Kereső robot: 9 
Összes: 32
Jelenlévők:
