Navigáció

RSS: összes ·

  1. Főoldal
    2. ›
  2. Irodalmi művek
    3. ›
  3. Szonett
    4. ›
  4. Sajgó lélek
    5. ›
  5. Viszonzatlan érzelem

Szonett: Viszonzatlan érzelem

, 38 olvasás, Pekka , 6 hozzászólás

vers, shakespeare, petrarca, dal, sajgó, bánat, lélek, bú, búbánat, szomorúság, fájdalom,

Sajgó lélek

Vágtat a szél, elsuhanva lomhán,
hol mély árkot vés az emlékezés,
lehunyt szemekkel éreztem: tompán
oszlik szét és ül rá a feledés.
Mozdulatlan, a csupasz fák közül
alig vet fényt lenyugvó lábnyomán,
végtelen harmatot szitál, körül
se néz - öleli halkan és sután.
Érzem az időt - hogy tud peregni,
zamata sincs a szónak, úgy vallom,
tudom - már nem fog rám tekinteni,
viszonzatlan érzelem; s a parton

áll széles e világban, kémlelem,
hogy merül el a hév és szerelem.

Kinyomtatom

Vers elemzése

Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?

Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Szonett
· Írta: Pekka
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:

Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 3
Kereső robot: 15
Összes: 31
Jelenlévők:
 · gszabo
 · imreolaah
 · VDavid
Page generated in 0.0289 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz