várom a hajnalt az égen
ahogy suttognak a lombok
s pöttyek halványodnak el
elgurult valóság csillagain
újra szűrődik a lényeg
a zord, megöszülő éj összeszedi
amit vinnie kell, s hagyom, hogy
kisfiam labdaként forgassa fejem,
játszótérnek használja a hasam,
hogy az elveszés küszöbén
egymás szempárját találjuk meg
ma is, és újra meg újra
minden aranyló reggelen
...........................................
..............................................
.. pöttyek...............................
elgurult...............................
........................ a lényeg
.......... megőszülő.......................
...................................................
.......... labdaként...........................
játszótér..................................
........ elveszés...................
..............................................
............... aranyló reggelen