Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Én vagyok a történelem

, 18 olvasás, Cselényi Péter , 0 hozzászólás

Elmélkedés

1. Ó, te derék és jó világtörténelem!

Csillagok, földrészek és az emberiség

sorsa és élete, a kezdet és a vég...

itt vagy örökön belőlem és velem.


2. Én készítem, gyártom összes földgolyókat

élő- és lakhelyül mindegyik fajoknak.

Senki sem tudhatna megalkotni jobbat!

S kêrdezzem meg vajon, hozzá miket szólnak?


3. Én kêszítem, gyártom összes embereket.

Sok okosat, csúnyát... és a gyönyörszépet,

és ha ez szükséges, vöröset meg kéket.

Töltsek-e beléjük emberiségkedvet?


4. Háborút török ki és lázadást szítok.

Kardomat kirántom, vérzem és könnyezem,

elesem, felállok oly nagyon könnyeden!

Nem leszek haragos, he csúnyán leszidtok.


5. Aztán békét kötök, a fegyvert elteszem.

Vegyed csak el bátran, ha te vagy istenem

Lelő rögtön téged magától hirtelen,

az enyêm-fegyverem mindenkor jó leszen.


6. Az összes jóembert megnemzem- és szülöm!

Muszáj és illik ez, mi mást is tehetnék?

Habár ők almáim már mindet megették.

Parancsom: lóra: s rakétára üljön! l


7. Az összes rosszembert agyon-e csapdossam?

Beléje fojtsam-e Nemlêt mocsarába?

Vagy altassam el az örök éjszakára?

A Gonosz is létez, bárha a pokolban.


8. Ember vagyok én is, úgy akárcsak ti is,

két kezem, két lábam és egyszer elmúlok.

Ámde most létezem, s mi a cél, mi az ok?

A történelmet kell tovább- s továbbvinni!


9. Isten vagyok én is, úgy akárcsak ti is,

mindenhat, mindenttud, mindent jól megtenni,

a jövőt megvoltja, múltat megleszi.

A történelemben kell és kell hinni!


10. Árasztok árvizet, ha ez az akarat.

Szólok: kiöntsetek. Folyók és tengerek.,

jön az ár, jön az ár s akkor az emberek

az árból fogják ki, dobják be a halat.


11. Én vagyok maga a világtörténelem,

minden egyes jóját én valóra váltom,

ez nekem, ez nekem éberen is álmom.

Siessetek ti is, tartsatok énvelem!


12/. Gyullasztok, gyulladok gigászi nagy tüzet.

Elhamudnak benne... a mindenes mindenek.

Mert az Égi Legyen ez és ez is lehet.

De meg- s megmarad e versíró füzet.


13. Hegyeket emeljünk, völgyekjet süllyesszünk,

faragjunk ki embert s kezébe késeket.

Láthatjuk valóban, kezeik véresek.

De faragjuk őket, van hozzá sok eszünk.


14. Rengetem, rengetjük ez hatalmas földet,

házak leomolnak ês újjáépülnek.

Méltók s Érdemesek mind megmeneküknek.

Patakok kifolynak, vulkánok kitörnek.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Cselényi Péter
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 36
Regisztrált: 1
Kereső robot: 35
Összes: 72
Jelenlévők:
 · imreolaah


Page generated in 0.0513 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz