Annyi év, mit széjjelszabott
Oly sok pergő gondolat.
Kérlek téged, ne feledd el
Könnyező, bús arcomat.
Hét esztendő szűkösen
(Bibliai fordulat)
Feledtette méltatlanul
Rendületlen harcodat.
Hálát adni nem tudtam
Még gyermeteg lélekkel.
Szívem immár halhatatlan
Veled nyugszik, veled kel.
Ádáz méreg megölt engem,
Eltakarta arcomat.
Kínzott és elsorvaszott
A végetérő bódulat.
Köszönöm, hogy itt voltál,
S elértek a szilánkok,
Mikör e szív összetört,
S hatalmasat hibázott.
Köszönöm neked most
Mindazt, amit kaptam
S bocsánatodért ím,
Sóhajtozom halkan.