Sötét felhődunnán áttörő fénysugár,
Nézed és érzed: Isten a közelben jár.
Mosolyod így töri át bánatom fellegét,
S ragyogó napfénnyel tölti meg fakó egét.
Puha selyem, hűvös, mégis hívogató,
Lágyan ölel körül minden egyes kis szó.
Mondd még kérlek, simogasd megtört lelkemet,
Emelj fel és tarts meg kicsit még engemet.