Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Végső engesztelés

, 81 olvasás, ZeroNemo , 1 hozzászólás

Ars poetica

Csábítasz jóra,
S rosszra egyaránt
Bűn és kárhozat
Egyetlen cimborád.

Én így érzem,
S tudom - tévedek
Ez csak kétség,
S gyerekes rémület.

Költőnek tartasz,
Pedig ember vagyok;
Tárd ki hát karod,
És lásd, tiéd vagyok.

Tudom e sorok
Egyszerűen hatnak,
Ezért nincs itt helye
Pusztító haragnak.

A szerelemnek élek,
Megmondtam párszor
Ehhez tartom magam,
Bár a szó leláncol.

Nem vagyok erős.
S bölcs sem éppen
E sorokat adhatom,
Engesztelésképpen.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ars poetica
· Kategória: Vers
· Írta: ZeroNemo
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 38
Regisztrált: 1
Kereső robot: 19
Összes: 58
Jelenlévők:
 · peresz


Page generated in 0.0479 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz