Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ó, Uram…

, 46 olvasás, VDavid , 0 hozzászólás

Fohász

Lenézetem magam, hogy fel ne figyeljen senki
milyen a saját könnyeimmel együtt a földre hullni.

Lepergek lassan az élet vásznán
mint vérem-permet-e a poros homokórán.

Nézz le rám... Ó, Uram...
Nézz le rám... És nevess hangosan...
Nézz le rám... De meg ne sirass...

Hisz túlélem majd halálom
kivágott szívemet, Ó, Uram, neked ajánlom.

Minden elhangzott dobbanás
víz-hang legyen minden percedben.

Ha hullana könnyed, az húsomból fakadjon
had legyek ablak az ablaktalan házadon...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Fohász
· Kategória: Vers
· Írta: VDavid
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 0
Kereső robot: 14
Összes: 28

Page generated in 0.04 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz