RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2021-06-09 22:15:18, 310 olvasás, Dzsozi , 6 hozzászólás
Élhettünk volna együtt. Ehelyett én, a gyenge, gyáva, petyhüdt, utolsó korcs alak szó nélkül elhagytalak. Űzött valami rettenet, közben nyugtatott: így lesz jobb neked. Mások ezt hívják árulásnak, és az árulónak gödröt ásnak. Számomra lelkem a gödör, benne kín és bűntudat felváltva gyötör. Megkapva hozzá sorsom billogát, a véget nem érő, fénytelen éjszakát.
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς