Navigáció


RSS: összes ·




Jegyzet: Nyolcadik Levelem: Dilemma

, 180 olvasás, Friedrich , 0 hozzászólás

Gondolat

A kilencedik az utolsó, a nyolc pedig úgy tűnik előrébb vergődött.
Minden az Ötödik emeletről indult, itt már csak magam voltam és minden ami bennem keringett, itt vágyta meg a közérdekűt.
Fürdőszobámban gondolatok folytak a zuhanyrózsából, a konyhapulton már nem is igen zöldséget hanem mondatokat szeleteltem, és az éjjelek kifacsarták belőlem a betűket.
Eleinte egy keményfedeles naplóba öntöttem az össze-vissza zárt "tintahulladékokat", de annyira magamra találtam bennük... én lettem a soraim parancsolója, még akkor is ha minduntalan a semmiről vagy a valamiről forogtak a gondolataim. De önmagam becsmérelve nem szerettem leírni nagybetűvel.. "én"
Talán a mondat eleje megengedte, mégis csak nagy betűvel kezdünk új mondatot. Valamiért nem volt szabad kiemelnem, mert akkor felülkerekednék a leveleimen. Ha pedik itt vagyok ezt is megoszthatom, ezek a Levelek a tegnapból, a múltból, a holnapi nekem szólnak, amolyan útmutató jelzések. Nem tudom hogy várhatok-e figyelmet, talán arra még nem állok készen. Azért mégis, egy kicsit, csak pár szóval had raboljak időt.. Mert tudatni akarom hogy létezem, vannak gondolataim, meg szeretném osztani, és belemártani minden kezem szülte írást azon szobába ahol olvassák betűimet. Ott! én fogok állni az olvasóval szemben. "én"

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Jegyzet
· Írta: Friedrich
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 368
Regisztrált: 0
Kereső robot: 27
Összes: 395

Page generated in 0.2213 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz