Hol a látóhatár?
Meddig juthat el az elme
Míg nem ízlel a valóságba
Vagy nem épít magának egyet
Miben kedvére elmerenghet
S' már azt sem tudja hogy virtuális?
Hol csak egy gombnyomás a szerelem
Én ezt nem kérem!
Istenem! Ne adj ilyent nekem.
Vagy én ne adjak magamnak?
Már Késő! Megteremtettem
És lásd! Mivé lettem.
Lelkeim mivé is tettem
Álmodom magamnak a világom
És ha valami nincs
Hát majd legyártom
Itt minden simul hozzám
Minden oly kellemes
Hogy hol a valóság?
Már nem is lényeges
És így élünk már mind.
Üres héjak csupán.
S' már nem is tudjuk
Mi az, az érzelem
Ki tudjuk mondani
Szeretet, szerelem
De mit áldoznál fel?
Hogy mindez igaz legyen?
Mert minden ami fontos
Elfér a zsebedben
Egy világot tartasz
Egyetlen kezedben
Határtalan tudást
Hatalmat, lájkot, bármit
És már el is felejtetted
Mindazt az ami számít
Hát ezért üres minden
Mivel méred magad?
Az utat járni kell
Nekünk csak ez maradt
Hogy mi a látóhatár?
Vékony vonal csupán
Addig terjed minden
Amit felfoghatunk
Mert mi
Csak Emberek vagyunk
De ez a meccs, még nincs lefutva...
2021. 05. 08