Írhatok ma is?
Olyan rég volt már Szó a kezemben,
Nem is tudom miként
veszi rá magát az elmém!
Csodának nyoma,
Megmaradt mondatok.
Emlékek, képek, feledés,
elfogadás.
Az elfogadásban való
bocsánat, megértés..
Gyengeség?
Részben gyávaság...
Elfutni a lelkem elől?
Nem élhetek hegyekben
remete életet.
Mondd!
Mit jelent Írásom?
Tollamban fakó erő,
Betűimben szabadság.
Igen! Tollamban erő, s
vezetnék lapokat ha tehetném.
Megtehetem...
Írok,
Szabad vagyok.
Elfogadod hogy kötelék lehetsz
szavaimban? Egy madzag
a tollamon.. Csak vágd el!!
Vágd el és szavam hozzád
már nem adom.
Bár szeretném, és folytatom...
Betűzöm hozzád soraim
ha kell!
Tőled pedig annyit kérhetek,
Vágd ketté, vagy fogadd el.