Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Negyedik Levelem: Az Íráshoz

, 63 olvasás, Friedrich , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Írhatok ma is?
Olyan rég volt már Szó a kezemben,
Nem is tudom miként
veszi rá magát az elmém!
Csodának nyoma,
Megmaradt mondatok.
Emlékek, képek, feledés,
elfogadás.
Az elfogadásban való
bocsánat, megértés..
Gyengeség?
Részben gyávaság...
Elfutni a lelkem elől?
Nem élhetek hegyekben
remete életet.
Mondd!
Mit jelent Írásom?

Tollamban fakó erő,
Betűimben szabadság.
Igen! Tollamban erő, s
vezetnék lapokat ha tehetném.
Megtehetem...
Írok,
Szabad vagyok.
Elfogadod hogy kötelék lehetsz
szavaimban? Egy madzag
a tollamon.. Csak vágd el!!
Vágd el és szavam hozzád
már nem adom.
Bár szeretném, és folytatom...
Betűzöm hozzád soraim
ha kell!
Tőled pedig annyit kérhetek,
Vágd ketté, vagy fogadd el.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Friedrich
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 1
Kereső robot: 16
Összes: 28
Jelenlévők:
 · Öreg


Page generated in 0.0382 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz