Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Felszabadultan

, 119 olvasás, etele , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Emberek ti mire vártok,
Én lefagytam, azért állok.
Gondolat visz a szó elfogyott,
Székre ülök gyorsan, lerogyok.

Nézek bámulok és ámulok,
Lehet hogy még most is álmodok.
Bekapcsoltam a rádiót,
Halljak néhány szót a világról.

Elkeserítenek a hírek,
Nem értem, mit hallok, mit értek.
Csúnya dolgokról beszélnek,
Még az emberek is félnek.

Elszomorít úgy ma az élet,
Tanácsot már kitől kérjek.
Egy tudálékos művelt agy,
Hangja szólt, nyugi még maradj.

Ember vagyok néma csendben,
Hallgatok szájmaszk is rendben.
Ha felszabadultan élhetnék,
Ezekre rá sem gondolnék.

Utaznék a világot járnám,
Sok csodát megint úgy látnám.
Tudom vidámabban élnék,
Az élet egyetlen szép földjén.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: etele
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 37
Regisztrált: 4
Kereső robot: 14
Összes: 55
Jelenlévők:
 · arttur
 · CaptainSolo
 · Öreg
 · SzaGe


Page generated in 0.0542 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz