Macska oson át a kerten,
Vadászat helyett a kutya
Táljába szimatol és les,
Hol a maradék, nem tudja.
Rigó röppen etetőre,
A verebeket elhajtja,
Több diót töm bendőjébe,
Hogy mi marad, nem izgatja.
Moha lepi az öreg fát,
Kopasz ágai lengenek,
Azt nézem, mit hol nyessek át,
Tán rügyei még teremnek.
Nagy felhő a nap elé áll,
Fagyos szelek kerekednek,
Fellélegzik a füstös táj,
De mélyszürke színek nyernek.
Függöny mögül figyel a múlt,
Ábrándos jövő felharsan,
Reszkető kéz fegyverhez nyúl,
Kicsi szív leinti halkan.