Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csak örökké égjen

, 125 olvasás, VDavid , 4 hozzászólás

Magány

Megfagyott lelkem
téli-álmát alussza
húsból s csontból
lassan rothadó
Palota...
Megfagyott lelkem
téli-álmát alussza
húsból s csontból
lassan rothadó
Palota...
Kiáltásoktól zengő
néma pagoda
Tikk-takk, Tikk-takk
az óra mutatója
önmagát kergeti
s percekben válik hamuvá
mit felkap a szél
testem volt s börtönöm
most csak eső mossa
s lecsurranok
Arcokon...
Kiknek múló grimasz voltam
egy megvetett pillantás
örök emlék maradok
maszkotokon
még egy réteg
utolsó tollvonásban
egy elhantolt lélek
tükörképeden
egy lecsurranó könnycsepp
vakságotokban
atomnyi fény-szem
minden pillantásotokban
örökké égjen!
Mert
Csillag voltam
egy csillagtalan éjben.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Magány
· Kategória: Vers
· Írta: VDavid
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 1
Kereső robot: 14
Összes: 27
Jelenlévők:
 · Öreg


Page generated in 0.0365 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz