Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ridegség

, 215 olvasás, Nagy Sára , 1 hozzászólás

Elmélkedés

Suhan mellettem a táj,
Elmosódott, őszbe borult fák,
De talán nem csak kintre költözött a tél,
Hanem bentre.. a szívünkben él.

Nem a levegő fagyos körülöttünk,
Hanem a ridegség, mi belénk költözött,
Nem a fagy kékíti bőrünket, hogy fájjon,
Hanem a szótlanság, hogy nem jön hang a szájon.

Megvető tekintetek fonnak körbe,
Ringatózunk az idegenség ölébe,
Hiába a hangzavar, ha csak a csend ordít,
A fájdalom nem enged, lágyan ölelve szorít.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Nagy Sára
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 59
Regisztrált: 0
Kereső robot: 32
Összes: 91

Page generated in 0.0814 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz