Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szabadság?

, 84 olvasás, Éndroid , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Nem úgy kaptalak téged
Megharcoltam érted
De semmi sem úgy lett
Ahogy ígérted

Azt mondtad
Ne téged csodálljalak
Hanem önnön magamat.
Hisz, Én Vagyok.

Én az Ember

Hogy veled szabad maradok
S' a tudástól
Majd mindent megkapok
Ha akarok

Igen. Ettem a fáról
Az almából
Mit te adtál kezembe,
Mi terhet rótt fejemre

De én akartam
Mindent megérteni
Amit Ember tudhat
Mit csak megtahulhat

Kerestem, kutattam
Miből van az élet
S' köröttem mindenhol
Szétszabdalt lények

Vizsgáltam kicsiny pontokat
Ragyogó éjeken
Mik izzó gömbbé váltak
A látcsővemen

De maga mögött hagyott minden

Halott teremtmények
Kiket nem rakhatok össze
Hol volt benn a lélek?
Titok lesz örökre

S' a Fiastyúk
Mit bámultunk a Lánnyal
Már csupán csak napok
Miket ezer képlet árnyal

Hiába, tudom már
Tudom, hogy működik
De megint elvesztettem
Valamit.

Most egyedül ülök
A kristálypalotámban
S' ezernyi könyv súlya
Nyomja a vállam.

Ám egyet nem tudok
Ettől kicsit félek
Belőlem hova lett
A lélek?

Tán elhagytam
Amerre csak jártam
Ezernyi darabban
Egy kihalt pusztaságban.

Mit magam mögött hagytam
Én az maga az Ember
Ki tanulni igen
De érezni már nem mer

Egykoron álmodtam
A Minden tudásáról
De nem tanultam semmit
A lélek haláláról

És minden mi az enyém
Elvész a mérhetőben.
A láthatóban
S' a nem érezhetőben

Hát hagyj engem magamra
Korlátot akarok!
Mely bezár ugyan
De kapaszkodhatok

Most, egy kicsit
Csak érezni vagyok.


2020. 12. 11.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Éndroid
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 25
Regisztrált: 2
Kereső robot: 16
Összes: 43
Jelenlévők:
 · Drown
 · Friedrich


Page generated in 0.0438 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz