Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A keresztfa és a bitófa egy tőről fakadnak

, 23 olvasás, nagyvendel , 0 hozzászólás

Gondolat

Hívó dal

Hívnánk, Uram,
de mi is pont most eszünk.
Inkább én nem eszek,
csak ti egyetek.
Úgy ülünk az asztalnál az eklézsián,
egy cigány, egy pápa,
egy cigány, egy pápa,
és egy zsidó,
sült hús lesz vacsorára,
fütyülünk a világra.


Hogy asztalodnál leültettél,
mindenképpen úrrá tettél,
magad módján kifizettél,
dolgom után megbecsültél.


Örömének,
legyetek szépek, és kövérek,
gombóc be nyóc,
s ha teli hassal
állunk fel a padról,
Hogy letegyünk a gondról,
vissza kell fogni a kosztból,
és a borból,
száll az ének a lantról.


Más földrészen mondják,
az ember az ember,
az asszony az asszony,
az asszony az nem ember,
a medve nem játék.
A részeg embert átugrasztják az árkon,
Jeri, sánc, Jeri, sánc.


Most pedig két rendes ember foghat kezet,
de az egyik biztosan az,
akkor a másik mi lehet?
s ez már bazi a kocsira a dinnyét.
Ne legyél olyan goromba,
áldást mondunk pincehideg borodra.


Hogy meglegyen a látszat,
hogyan kerül az étel az asztalra,
az urak még mindig vadásznak.
Állatot és embert ölni
az erős kiváltsága.


Kihegyezzünk nekik egy karót?
A keresztfa, és a bitófa egy tőről fakadnak,
ne érje az élő fát
szégyen, és gyalázat,
ne a kivégző alkalmatosságokat imádjad,
keresztény a hóhér is, s az áldozat,
nesze neked tízparancsolat.


Mosolyogj az Emberre,
s az Ember is visszamosolyog Rád.



2020. szeptember 08.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: nagyvendel
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 0
Kereső robot: 15
Összes: 25

Page generated in 0.0506 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz