Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Anya

, 48 olvasás, ugiraczgabriella , 3 hozzászólás

Sors

Szívem ketté hasad
De megértem minden szavad.
Istentől kapott ajándék
Mégis olyan mintha mostohád volnék

Gyermeknek a szeretlek szó fontos
De te ezt nem érted pont most
Szeretnék hinni szebb jövőbe
De álmaim elusznak az őszbe

Utálatot éreztetni nem szép dolog
Te mégis mindig kimondatod
Fáj de inkább csak hallgatok
Majd egyszer tudom ballagok

Lakatra zárom szívem előled
Nehogy nagyobb baj legyen belőle
Rég óta nem mondok  semmit
Teherből elég lesz ennyi

Szavaim sosem érted meg
Beszélni még is meg érte
Próbálkozom nagyon látod
De nem látok túl a lápon.

Szörnyű örök vesztes vagyok
Te mégis utálsz nagyon
Építeni kéne bennem
Önbizalom nélkül vesztek.

Ezek a sorok neked szólnak
Jó anyám hat most sem szóltam
Sosem fogod elovasni
Vétek lenne kibontani

Sok sebben szépen forrad
Most már úgysem leszek jobban
Tűröm a fájdalmat még lehet
Úgy érzem már nem vagy velem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sors
· Kategória: Vers
· Írta: ugiraczgabriella
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 10
Regisztrált: 0
Kereső robot: 15
Összes: 25

Page generated in 0.046 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz