Navigáció


RSS: összes ·




Novella: Cirkusz

, 29 olvasás, entizenharom , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Vége volt az esti előadásnak, ilyenkor mindig együtt iszogattak –, Carrasco az erőművész és Öcsi a bohóc. Mindketten benne voltak már a korban, és egész életüket különböző cirkuszoknál töltötték. Most épp a Silver Mundoval járták a világot, immáron hetedik éve.
Carrasco lakókocsijának kis kályhájában otthonosan parázslott a tűz, miközben kint ólomszín felhőket kergetett a viharos szél. Öcsi felemelte az üveget:
– Még egy kört?
– Jöhet. Kösz! – ismét töltött Carrasconak és magának a finom vörösborból.
Komótosan iszogattak, miközben mindketten a tűzbe bámultak, mintha a ki nem mondott kérdéseikre ott lelnék meg a választ. Öcsi arcán még rajta volt a festék –, nem mosta le, csak göndör zöld parókáját hajította a kanapéra. A rőt lángok félig megvilágították kopasz fejüket és ráncos arcukat. Carrasco fázósan feljebb húzta a cipzárat kopott kék melegítő felsőjén.
Barátok voltak, ismerék egymás élettörténetét, gondolatait, sok mindenről beszélgettek már a hosszú évek alatt. Most mindketten hallgattak, úgy érezték szavak nélkül is megértik egymást.
Végül Carrasco törte meg a csendet.
– Öcsi! Mondj egy viccet kérlek.
Öcsi hosszasan tűnődött majd annyit mondott: Az Élet.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Novella
· Írta: entizenharom
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 4
Kereső robot: 13
Összes: 26
Jelenlévők:
 · entizenharom
 · ErdeiRobert
 · esteban
 · Öreg


Page generated in 0.038 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz