Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nyár a városban

, 185 olvasás, Tiberius , 0 hozzászólás

Megemlékezés

Városban nőttem fel, fülledt levegőben,
izzadság szaga terjedt járókelőkbe.
A nép hegyén hátán, proli strandokon,
szegényeknek ott volt a paradicsom.

Kis bódékbol fagylaltot, virsliket árultak
szemtelen legyek százai szálldostak
Zivatart igért, a sűrű, fülledt levegő.
megváltó menny, volt a csodatevő!

Egyszer csak, mintha dézsábol öntenének
páratartalomtol hő, kibirhatatlan lett.
Késő délután csúcsforgalma a villamosoknak,
szőrös hónaljak, fogókban kapaszkodnak.

Háztönbök beszívták nappali meleget
kiengedték éjjel, hogy még aludni sem lehetett
Szomorú sorsa ez a városi embereknek
kik valami oknál fogva, régóta ott rekedtek

Gyakran kimentem városbol, messze
szabadba, ledőltem egy fa alá gondolataimba.
Képzeletem messze szállt egy birodalomba,
hol mindenkinek egyformán van adagolva..

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: Tiberius
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 67
Regisztrált: 1
Kereső robot: 18
Összes: 86
Jelenlévők:
 · PiaNista


Page generated in 0.0699 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz