Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álmok

, 249 olvasás, VDavid , 2 hozzászólás

Álom

Álmokat sző a hajnal,
álmokat, tele néma zajjal.
Élénk színes képek,
de van hogy feketék s fehérek...
Mint a hamutálban hamvadó cigarettavégek.

Csak mélabú tekintet.
A hideg is kiráz,
mikor feltörnek az eltemetett emlékek.

Miről álmodtam,
múlt jelen s jövő...
Immár fátyolban.

Félek!
Nem bírom már soká
és az álmok tesznek magukévá.
Mint ha már, nem én élném az álmaim,
mint ha a valóság, leperegne egy angyalnak szárnyain...

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: VDavid
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 61
Regisztrált: 1
Kereső robot: 26
Összes: 88
Jelenlévők:
 · Francesca


Page generated in 0.0689 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz