Navigáció


RSS: összes ·




Vers: anyám főztje

, 96 olvasás, Divima , 7 hozzászólás

Elmélkedés

amikor anyám levest főzött
arany cseppek úsztak a tetején
a hűs panírja omlott
fehér rizshalmon ült a tányér tenyerén
az uborkát tejföl öntözte
én szeltem a fémrácson
fokhagymát aprítottam hozzá
meg lilát míg pihent a sóágyon
jó volt az étel békét adott
kipárnázza az idegeket
mondták a falubeli asszonyok
aztán előtört újra meg újra
a másik énje
megütközve néztem az égre
sehol az kihez rimánkodtam
a felhők jöttek mentek
kalitkából véletlenül kiengedtem Pityut
a hullámos gyereket
a meggyfán pihent meg a kertben
aztán átreppent a szomszédba
oda már nem követhettem
verést nem kaptam
anyám a kórházasat játszott
a nyanya volt ki néha elnáspángolt
féltem tőle sőt utáltam
a kopott fémlavór egy hokedlin billegett
az olajkályha mellett is fáztam
vonattal mentünk látogatni anyut
tizennégy évesen kézen fogva vezettem
a hétéves húgom
meggypiros dzsörzé nadrágom
alján műbőr toldás
hirtelen nőttem nagyra
lefele néztünk a rozsdás rácsokon
az ajtó zárva
hozták foltos ingben
homlokán kinőtt egy liliom
ragyogott szedált arca
egy pillanatra mintha örült volna
néztük egymást hárman hangtalan
majd elvitték
tudtam megjön mindig ez történt
néha elvitte a mentő
a gyógyítók picit megbökték
vártam mikor lesz megint finom az ebéd
az óriás gombócot ölelő köményes leves
zsírban sült pecsenye foszlós kenyéren
szaladtam volna krumpliért a kertbe
felszólítás nélkül csak úgy örömömben
szürke eső szitált
álltunk a peronon ketten a húgom és én
kicsit elesetten

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Divima
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 0
Kereső robot: 28
Összes: 40

Page generated in 0.0479 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz