Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Halálmágia. Halálmágia.

, 80 olvasás, AmenWall , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Feketén vonul át lassan a nyelven és
nem helyezkedett el körmein feltevés
láttatni árnyait, hogy a sok közül ki az,
ha mindegyik hazugság épp ilyen igaz
s a megtorpant vesékből kiszáradt világ nagy
rabjaiból több lesz, de sohasem elég.

Fejletlen fogakkal ékeltek beléd. Még
láttalak zihálva, láttalak félve.
Aktus szögesdróttal. Térdre
kényszerített ujjak. Ó, a fény. Vén
ifjú folyik le tisztán a kőre.
Senki sem látja őt, kínjában ölne.

Nézd meg a szépségeinket és örvendj. A virágos kőris
zuhatagjainak fehérségében ragyogsz, míg ha
megnézi ő is, völgyeket látna a mellén, ha bírna és
könyörög, könyörög, hogy legyen már vége.



Megjegyzés: (2010. július)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: AmenWall
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 8
Regisztrált: 2
Kereső robot: 18
Összes: 28
Jelenlévők:
 · GoldDrag
 · Kvitka


Page generated in 0.046 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz