Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Az utazó

, 35 olvasás, Permay Zsuzsa , 0 hozzászólás

Remény

Egy törékeny lepkeszárny az élet;
az egekbe szárnyal, majd földre esik.
Egy álom így nem érhetne véget;
hogy vergődik, hánykolódik hetekig.

De felkapja egy váratlan sóhaj,
önzetlenül ajándékoz új erőt.
Valahonnan isteni hang szólal:
„Küzdj mindig, a céljaidért törtetőn!

Haladj tovább a kijelölt úton,
ahol a nap első sugara éled,
ne ragadj le, ne rágódj a múlton!
Így eléred a világmindenséget. ”



2020. április 7.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Remény
· Kategória: Vers
· Írta: Permay Zsuzsa
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 12
Regisztrált: 0
Kereső robot: 13
Összes: 25

Page generated in 0.0821 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz