Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Tenyeremben érzem

, 34 olvasás, etele , 0 hozzászólás

Elmélkedés

Nap aranysugarait tenyeremben érzem,
Az össze gyűjtött fényeit kezemben viszem.
Szikrázó sugarai csillannak szememben,
Gyönyörűen ragyog kincse a természetben.

Ballag az égi vándor tovább a kék égen,
Madár rajok repülnek vígan, jókedvűen.
Ütemes szárnycsapásuk visszhangzik légtérben,
Suhanásukat hallom nyári nap csendjében.

Fönt a magasban szabadság és béke szárnyal,
Szivárvány kapun leng égi kék zászlojával.
Figyelem, ahogy távolodnak és repülnek,
Látom tudom tölem nagyon messze kerülnek.

Aztán hirtelen csend lett, oly kedves pillanat,
Néhány percig szívemben, lelkemben itt maradt.
Nem engedem, amig lehet őrzöm szeretem,
A földi élet, béke szigetét keresem.

A fürge szarvas, a gondolat is elillan,
Szaladnak percek, idő gyorsul nagy iramban.
Tenyeremben sorsom vonalait figyelem,
Mennyi bánat, öröm, könny ért útvesztőiben.

De amig nap ragyog, az élet kincs és vagyon,
Kérem a sorsot egészségben élni hagyjon,
Minden napját percét becsülni kel, mit kapok,
Az élet oly rövid, ember, halandó vagyok.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: etele
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 18
Regisztrált: 3
Kereső robot: 14
Összes: 35
Jelenlévők:
 · marisom
 · PiaNista
 · vargaistvan


Page generated in 0.0412 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz