Navigáció


RSS: összes ·




Vers: márciusi vasárnap

, 103 olvasás, Divima , 0 hozzászólás

Elmélkedés

egyedül vagyok
halott galambokként ülnek
lábamnál a gondolatok
nyakukon halvány sávú
emlékek gondozzák
bennem az emberéltet
szomorkás a nap is
szemére fátylat szőtt az idő
becsapta egy kamasz
ígért neki mindent
huncut csalfa gondolatok írták
igaz szeretőként rügyfakasztó imát
meséltek neki
aztán kiütötte őket a szökőnapi fagy
deret szórt rájuk pirkadati ködöt
homályt mi fehérbe öltözött
lesz még kikelet hirdette egy cinke
ne dobd el a fátyolt
lesz még a gyöngyvirágnak inge
lesz még májusi rózsa bodros szirma
vele az élet újra fakad
hidd velem együtt
hogy lesz még tavasz

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Divima
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 17
Regisztrált: 0
Kereső robot: 26
Összes: 43

Page generated in 0.0433 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz