Navigáció


RSS: összes ·




Vers: gondolatok járvány idején

, 66 olvasás, Divima , 0 hozzászólás

Düh

csendes a tér
mozdulatlan az utca
a sarkaiból kifordult világ
szemeit lassan lehunyja
pesszimista vagyok
holt térben kidurrant cél
felháborodott a természet
a tavasz toprongya is fél
az ő dolga az élet
körülötte mégis
csak pusztító halál
lassan derékig ér
a fájdalom
övé a pontarány

nézz körül rablás
folyik mindenütt
vagy éktelen pazarlás
harácsol minden elme
kinek a veszedelemről
mozizik tágas vetítőterme
nehezen csukja össze
hatalmas markát
kigolyózza belőle
a másnap fejadagját

tán nem minden
ember kapzsi
logika pattan éllel
szeme nem ily vaksi

a kín hatalmas kupac
összetartást is hoz
míg az ördög mulat
.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Düh
· Kategória: Vers
· Írta: Divima
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 11
Regisztrált: 1
Kereső robot: 31
Összes: 43
Jelenlévők:
 · galamboki


Page generated in 0.0414 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz