Navigáció


RSS: összes ·




Jegyzet: Szelfi

, 81 olvasás, arttur , 1 hozzászólás

Ezek vagyunk

Persze megint Istennel szeretnél takarózni, hogy majd a divinális akarat megmenti a helyzetet. De ez alkalommal már nem megy: megmaradásodért mostmár tényleg gondolkodnod kell, azaz sorsodért nem ruháztathatod másra a felelősséget, meg kell tudnod, miért jutottál ilyen helyzetbe. Pontosan: miért hagytad, hogy így legyen? A szelfid hangulatát most nem a környezet emeli ki: pőre önmagadat vagy kénytelen megmutatni, immár nem bújhatsz a környezet rejtőalakzatai és kaméleonszíneid mögé. Saját magadat kell megmutatnod! De ez alkalommal nem a külvilágnak, mert talán rájöttél hogy csak a környezete vagy, nem azonossága. Persze erre tényleges, összefüggő, következetes tagolt gondolkodás nélkül nem jöhetsz rá! Hiába várod, hogy most majd megment a környezet. Nem menthet meg, mert olyanná tetted, hogy karanténba kell menekülnöd előle! S arra vagy utalva, hogy fel kell fedezned, mi is az benned, ami ebbe a helyzetbe juttatott. Miért lett ilyen hirtelenül kíméletlen a külvilág. Persze hogy magadba zuhansz, oly mélyre, hogy könnyen összetörheted magad. A jobbik esetben, mert akkor még vagy, létezel. És romjaidból újjá tudsz születni. Mert ez az egy lehetőséged maradt meg: minden más el lett játszva: szelfi...

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Jegyzet
· Írta: arttur
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 25
Regisztrált: 2
Kereső robot: 21
Összes: 48
Jelenlévők:
 · entizenharom
 · varadinagypal


Page generated in 0.0807 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz