Navigáció


RSS: összes ·




Vers: A fák

, 88 olvasás, etele , 5 hozzászólás

Természet

Föld a természet termő talajában,
Kapaszkodik, reménykedik az élet.
Nap sugaraival fejlődve épülnek,
Tavasz bont megint új rügyeket.

Gyökerek erejével állnak a tölgyesek,
A látvány nyugtat, ölelnek „ág kezek”.
Szívembe a reményt hozzák, mit várok,
Hívnak és várnak az erős titánok.

A friss, zöld leveleiket látom,
Fák, lombok szép koronáit csodálom.
Föld erdeiben, hegyeken állnak,
Bárhol is vannak, ránk is vigyáznak.

Öröm, amikor nézem a fákat,
Természetben díszőrséget állnak.
Mint szép, karcsú lányok üdítenek,
Nézem, látom arcomra tekintenek.

Szél erejétől táncra perdülnek.
Levelek „billentyűi” zenélnek.
Tavaszi nagykoncertet rendeznek
Természetet üdvözlő lelkemnek.

Minden nap az áldásukat kérem,
Méltók az életre, ezért féltem.
Fogyaszthatom a termő gyümölcsöt,
Amit ha eszek, nagyon örülök.

Életet adnak a föld csodái,
Titánok erejét ember nézi.
Ezer „szívük”, az oxigén lelkük”,
Kérlek segíts, mi óvjuk és védjük.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: etele
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 22
Regisztrált: 2
Kereső robot: 12
Összes: 36
Jelenlévők:
 · marisom
 · vargaistvan


Page generated in 0.0391 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz