Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Száll a madár…

2020-03-26 21:21:51, 40 olvasás, Tiberius , 0 hozzászólás

vers, versek, hiány, magány, egyedüllét, szerelem, szeretet,

Száll a madár a magasba,
keringőzik ide, oda mintha
várna valamire, talán az én
fájó szivem üzenetére.

Gyere madár elmondom
a bánatom, édes hazámba
vágyódom, az a szép ország
volt mindég az álmom!

Ahol a délibábos mezőn a
gulya legelész, pásztorok
furulyájábol a szél viszi a
legszebb magyar mesét.

Szinte hallom csendülni a
csalogény dalát, szivemet
egy édes emlék hajtja át,
mintha érezném a fű illatát.

Lankás dombjai a határnak,
vadvirágok szinei pompáznak
pacsirta szól, zsong az élet,
ennél szebbet képzelni se lehet.

Beesteledett a Tiszánál csak a
tücsök muzsikál az éjben, a
hold fürdik a Tisza vizében a
csillagok millió fényében.

Gyere madár vidd el az én
bánatos szivemet, hagy tudják
meg van egy magyar szív a
távolba aki soha el nem feled

Ágoston Tibor

Kinyomtatom