Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álmosan ébred a Nap

, 134 olvasás, Jakab Tibor , 9 hozzászólás

Természet

Álmosan ébred a Nap,
asztalomon halomban állnak a levelek.
A kutyám lustább, mint én vagyok!
A postás ma is késve érkezett.

Hullanak a fáról a levelek!

A szomorúfűz unottan lengeti ágait,
a káka vidáman zöldell a békanyálas tóban,
a sok vakondtúrás, mint az aláaknázott Gázai övezet,
úgy sorakozik a pázsiton.

Én fejemet földre hajtom
s nézem, miként hullanak a levelek.

Újra meg újra. Abba a békanyálas tóba.

Kéklőn virul a zöld között,
de nem a jácint vagy ibolya,
hanem a szilva, mely a fáról a földre érkezett.
Időnap előtt!
És savanyú illata a levegőben árad,
a darazsak nálunk örömtáncot járnak,
na meg a szúnyogok.
Ők a véremet szívják!

A békák mogorván ülnek, hasztalan
kuruttyolva az éhségtől a tóban.
A szúnyoglárvás, zöld, békanyálas tóban!

Unottan ülök.
Semmit nem teszek.
Hasítom a fát, forgatom a finom illatos lucernát,
a frissen aratott búzamagvakat kémlelem
és paraszti agyamban csöppnyi érzelem lobban.

Lehet, szeretve vagyok? Vagy én szeretek?!
Feljött a Hold, a kuvik zajong s a denevérek
hajamba kapaszkodni vágynak.
Vége van a mai napnak,
vége van a mának!

A lehullt leveleket elfújja a szél,
a békanyálas tóból zöld béka szúnyognak mesél.
A szomorúfűz még szomorúbb maradt.
A kék szilva megromlott a koronája alatt.
S a legnagyobb csoda, hogy én még élek!
Így, Nyár végére hozzám
már csak a fáról lehullani
kívánó levél beszél.

De én ennél többet nem is kérek!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: Jakab Tibor
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 9
Regisztrált: 0
Kereső robot: 29
Összes: 38

Page generated in 0.0429 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz