Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Táguló orrlyukak ( illatod… )

, 338 olvasás, northman , 7 hozzászólás

Szerelem

És most szerelem...
Lángoló öblök
nyújtózó tengerek között
elrejt téged egy szív.

Most pihen meg a megállóban
diszkréten dobogja hűs neved
arcodról másolt felhőket
gurít valahogy délnek
mindegy csak kifelé a városból.

Hajnalokat fojtok kávéba
hangoddal takarózom még kicsit
a bőrön a bőr még megremeg
talán sóhajt vagy sikolt halkan
visszahúzná párnába rejtett kobold álmaim.

És most szerelem...
A zacc-dombok puha paplanok
erőtlen tv-k és táguló orrlyukak (illatod...)
és a szürke "csatornaíz" esőcseppjei között
ott állsz meztelen
én ablakra tapasztott
kitépett gerinccel ölelnélek újra.



2019. november 20.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: northman
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 59
Regisztrált: 1
Kereső robot: 18
Összes: 78
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0671 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz