Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csontnyújtás

, 67 olvasás, hazugsagok , 4 hozzászólás

Sajgó lélek

mi kötözünk, kötözni való bolondok, húshoz, ínhoz
körbeszórjuk magunk körül önmagunk
nagyobb teret, a térfoglalás elemi erő vagy sántít az isten,
nem született
olyan olcsó az idő
nyújtsd ki a csontjaidat
az éjszaka szájába rakd
nyújtsd ki, csontjaid
szikráznak semmit mondva a szavak
nyújtsd ki csontjaim
poharakat mosdattam
nyűtten, nyűtt ruháim hajtogattam
és nevedet is hajtogattam
hogy nyújtsd ki csontjaink
eleven, mint a köd, eleven, mint a szél, a ragyogásban felnyílok
kinyílok
nyújtsd ki, csontjaimat
zabkorpa minden csillag
csukott elménk ajtó
nyisd fel húsomat
nyújtsd ki csontjaimat
simára gyalul a körtefa árnya
simára és rücskösre vágyom
bőröd ecet, cukor, bőröd cukor
rendkívüli állapotot hirdetek
rendkívül egyedül vagyok
csak egyszerre váljunk hollókká, egyszerre bagollyá
tollaim, mind kihullnak
nyújtsd ki csontjainkat
érjenek égbe, földbe
mennyire susognak a fák
hallom
mennyire nyögnek
hallom
mennyire sisteregnek
hallom
mennyire megnőttek
hallom
mennyire fáj
hallom

hallom

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: hazugsagok
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 14
Regisztrált: 1
Kereső robot: 12
Összes: 27
Jelenlévők:
 · Ifjabb_Tok


Page generated in 0.05 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz