Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szeretnék…

, 331 olvasás, Destiny , 6 hozzászólás

Sajgó lélek

semmibe hullani alá, lágyan, mint
enyészetnek sárgult őszi levél,
s nem várni

elolvadni, mint didergő hópehely
fűtött szoba gyertyafényes ablakán,
s nem fájni

megtörni parti éles fehér sziklán,
mint vad, tarajos, szilaj hullám,
s nem dacolni

elpattanni, mint túlajzott íj, utolsó
hangot pendülő gitár feszített húrja,
s nem lázadni

elhalni, mint távolodó vad vihar
mormolássá halkuló mennydörgése,
s nem remélni

búcsút inteni, mint lenyugvó nap,
helyet adva éjre éledő csillagoknak,
s nem hinni

megszületni, eső után napsütésben
ívelő szivárványként tündökölve,
s élni,
újra élni.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Destiny
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 60
Regisztrált: 2
Kereső robot: 24
Összes: 86
Jelenlévők:
 · Sutyi
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0969 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz