Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Puritán szentháromság (Szentség)

, 343 olvasás, bArthAKata , 15 hozzászólás

Ezek vagyunk

1. Irgalom

Épp csak kabátnyi
fekhelye elnyűtt,
apadó irgalom;
csupa folt,
csupa por,
csupa korom,
s míg tegnapi éhe
újnan szárba szökve
nőttön-nő,
földre görnyedő,
bősz rés-szitkokat
sarjadzik az este,
szája sarkán vöröslő
nyálhabot vetve.


2. Lelked

Sistergő lelked, mint
éjbe fúrt parázsizzás;
kohója tágas ég,
gallérja erdő,
s mint csepergő Szentség,
oly esendő…


3. Valami a küszöbön...

... valami a küszöbön
hever odavetve,
maga alá levet
épp vígan eresztve.
Olyan aprócska,
szinte egy falatnyi,
ám eszedbe ne jusson
csak úgy belenyalni,
hiszen büszke szaga
egyben cégére;
nem kaki ő. Kaka!
Annak is legvége…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: bArthAKata
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 63
Regisztrált: 2
Kereső robot: 30
Összes: 95
Jelenlévők:
 · Francesca
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.0798 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz