Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ázom

, 61 olvasás, hazugsagok , 7 hozzászólás

Álom

hamut szórják, a hamut

kertkapura mászott bokor azon túl nem járunk, az útra éjjel békát vasalt
békát, néhány keréknyom maradt mementónak fárasztó naplemente veszi
elveszi, nem adja vissza a messzi útravalót, amit adtál
pokrócra dobálom magam, aztán víz alá vetem, hogy testembe úgy szűköljek
szűköl, aki ennyire fél
kerítés és kerítés, azzal körbe ér, ami volt
múlt szokásos nyögése
porít a semmi, újra nem szeretne születni
vasalt hagyományok, gazdag rétekre szállok páraként. nyom, nyom, nyomom elvásik
izeg-mozog a giliszta, esős föld szaga bódítja éppen rezdületlenségben mart, hamis ünnepeinek fakulnak, lila arcunk fölé borul a hold, holdad, jaj, olyan vékony
arcéled még kísért, sötét vetít ki mindenhová, annyira mindenhová, hiába hunyorítok, ismétel és ismétel
kép, képre, képtelen vagyok az emlékezésre, feledésre, rendesen nem lehet
forgok nyárson, pöttöm zár számon nyikorog, nyikorogsz itt, nyelvemen neved betűi ostyák, olvadósak, apró csokidarabok, sós kövek
csizmád sarka váj lyukat
abba gyűlök meg, abba veszik el arcom
hamut szórnak, hamut
égő nyárfáink ágas -bogasak
a bogarak megmaradnak tűzvész után is, bogarak másznak be
érzem lábaik, zsigeri érzet, kaparásszák szemeimet, fájón ébredünk, fájón fekszünk elalszunk-e
fönt vagy lent
hamut szórnak, hamut
égő nyárfáink csak tanuk
ázom a lángokban, ázom a lángban, nem is messzi, annyira nem is közel
éppen középen
ázom a lángban

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: hazugsagok
· Jóváhagyta: Syringa


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 6
Regisztrált: 1
Kereső robot: 8
Összes: 15
Jelenlévők:
 · Romuald


Page generated in 0.0355 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz