Navigáció


RSS: összes ·




Blog: Azt mondják rám

, 39 olvasás, nagyvendel , 0 hozzászólás

Gondolat

Azt mondják rám a haverok,
én is nagy ivó vagyok,
bár ezt váltig tagadom,
csak ha van rá alkalom,
adok e vádra cáfolatot,
de azért arra vigyázok,
ne érjen a gyalázat,
ha hirtelen abbahagyom,
nehogy valami visszamaradjon,
idegi alapon.
Várnak a szeszmentes hetek,
sokáig rá sem nézhetek,
elmúlnak a boldog évek,
vigyázok nehogy felkerüljek
az alkohol- listára,
megszűnnek a boszorkány könnyek,
ilyen nehéz idők jönnek?
Olyan vagyok mint egy fakír,
arcomat égeti a pír,
így lettem jó negatív,
idegileg vegetatív.
Meg kell menteni magamat
önmagam kárhozatától,
a dolog erről szól,
tudom nagyon jól,
nem fog sikerülni,
az életet, és a végzetet
nem lehet kikerülni,
de megkéne überelni.
Mindenki maradjon békében,
míg én meg nem érkezem,
de ez eddig nem történt meg velem.
Nyugalom, rólam is lehull a lomb.
Egyszer én is tán meghalhatok,
bár nem így volt megbeszélve,
de az idő egyáltalán,
most erre nem alkalmatos.
Egyebet nem mondhatok.




Megjegyzés: Önmarcangoló irónia
2019. november 08.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Blog
· Írta: nagyvendel
· Jóváhagyta: Syringa

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 1
Kereső robot: 13
Összes: 27
Jelenlévők:
 · taxus_baccata


Page generated in 0.0372 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz